Idegenvezető tanulóink Krakkóban

Köszönet a képekért Kovács Beliánnak!

Krakkóról a legkorábbi megmaradt írásos emlék egy zsidó kereskedő arab nyelvű irománya, ami 965-ből maradt az utókorra.

1000-ben a püspökség megalapításával a kereszténység lengyel székhelyeként is működik. A XII. században a Piast család kerül hatalomra a városban. Ekkortájt épül meg a Wawel-dombon a királyi palota, és a domb környékét elkezdik benépesíteni a polgári családok. Rövidesen – a XIII. században – Krakkót is eléri a tatárjárás. A többször feldúlt és leigázott várost IV. Béla király lányának, Kinga férje Szemérmes Boreszláv fejedelem építi újjá. Az akkor modern felfogás szerint újrarajzolt város utcái sakktábla módjára osztották fel a települést. Ez a szerkezet máig is nyomon követhető. A városi rangot 1257-ben kapja meg a település. A századforduló környékén rövid időre cseh uralom alá kerül Krakkó, de Lokietek Ulászló vezetésével a lengyel újra visszaszerzik a város irányítását. 1320-ban királlyá koronázzák Ulászlót. A város fejlődésének életében jelentős állomásnak számít 1358, amikor Nagy Kázmér (Ulászló fia) árumegállító joga Nagy Kázmér uralkodása alatt átfogó felvirágzásnak indult a város.

1364-ben megalapítja a Krakkói Akadémiát, később a Wawel-dombon a katedrálist és a Posztócsarnokot is. Ezek az épületek máig megmaradtak az utókor számára, és hűen őrzik a krakkói gótika stílusjegyeit. Kázmér halála után Nagy Lajos (Magyar Lajos), majd lánya Hedvig (Jadwiga), utána férje Jagelló Ulászló uralkodott. A város fejlődése nem állt meg az ő idejükben sem. A XV. században felvirágzó kelet-nyugati és észak-déli kereskedelem tranzitútjai áthaladtak a városon, ami kedvezően hatott a város életére. Hedvig a koronázási ékszereinek értékesítéséből befolyt összegből újraindította a Kázmér által alapított akadémiát, immár Jagelló Egyetem néven. Ebből épült fel a Collegium Maius a Szent Anna utcában. Hedvig áldozatos tevékenységét a lengyelek rendkívül tisztelik. A waweli székesegyházban fehér márvány síremlék állít mementót az uralkodónak. Ulászló halála után folytatódik Krakkó további virágzása, felújításra kerül a Wawel-palota belseje, a Posztócsarnok a város főterén, a városban élő polgárok sorra emelik a reneszánsz épületeket, a mecenatúra segítségével sorra épülnek templomok is városszerte.

A XVI. századtól kezdődően Lengyelország hanyatlásával Krakkó fejlődése is megtorpan.

1734-ben még III. Ágost Krakkóban koronázzák királlyá, de 1609-től a királyi székhely már Varsóban van. Krakkó sorsa ekkortájt az idegenek kénye kedve szerint alakul. 1655-ben a svédek leigázzák és két év múlva teljesen kifosztva hagyják maguk mögött a várost. Több alkalommal tűzvész pusztítja a várost, egyszer még a Wawel egy része is megsemmisült, amit aztán barokk stílusban építettek újjá. 1796-ban osztrák megszállás alá került Krakkó és a kereskedelmi útvonalak átrendeződése miatt már a gazdasági súlya is csökkent.

A napóleoni háborúk után a Krakkói Köztársaság idejében jelent meg némi fellendülés újra a városban, de ennek gátat vetett az 1846-os felkelés leverése: a várost Ausztriához csatolták. 1866-ban Ferenc József új városi alkotmánya hozott némi szabadságot a településnek. Ennek értelmében a város lakói maguk választhatták tanácsukat és annak elnökét. A Wawel-domb az osztrák fennhatóság alatt nem uralkodói rezidenciaként, hanem kaszárnyaként működött. Ez azonban nem éreztette hatását a városban működő szellemi és kulturális életen. Továbbra is Közép-Európa egyik vezető akadémiai városa maradhatott Krakkó.

A XIX. században színházak és múzeumok nyílhattak, folyóiratokat adhattak ki és szellemi műhelyek működhettek. A modernizáció az építészetben is éreztette hatását. Új, modern polgári épületek és középületek emelkedtek városszerte.Ezt a lendületet az I. világháború törte meg. A város történetének igazán sötét korszaka mégis a II. világháborúhoz kötődik. A német megszálló csapatok 1939-ben Krakkót is elérik. A Wawelben fasiszta hivatalokat költöztetnek, és megkezdik a krakkói szellemi életet szétrombolni. Az egyetem közel kétszáz szellemi vezetőjét deportálják koncentrációs táborokba, lezárják az oktatási intézmények épületeit, számtalan művészt, írót és költőt végeznek ki.

1945. elején szabadul fel a város a megszállás alól. Ezután megkezdődik a város iparosítása. A Nova Huta nevet viselő városrész máig magán őrzi ennek nyomait. Ennek ellenére Krakkó továbbra is meg tudott maradni szellemi központnak. Építészeti emlékei, történelme, kulturális értékei miatt az UNESCO felvette a világörökség helyszínei közé Krakkó városát.

http://www.utazas.co/lengyelorszag/krakko/tortenelem 

Karkkó látnivalói: http://www.krakowguide.net/hu/latnivalok