Schneider Flóra

 

Erasmus+ La Palma, 2019

A fogadó intézmény bemutatása, az itt végzett munka, a megszerzett ismeretek bemutatása

A fogadó intézményünk (IES Virgen de las Nieves) azaz a helyi szakközép iskola, gyönyörű panorámára kilátással, a hegyekben helyezkedik el, nem messze Residencia Escolar San José kollégiumtól, ahol megszálltunk egy hónapig.

Az első 2 napban ide jártunk be és különböző programokon vettünk részt. Az első nap a helyi sport osztályhoz csatlakoztunk, akiknek éppen, nagy szerencsénkre gyakorlati órájuk volt. Így a helyi, szintén erasmus+ programban lévő fiúk segítségével eljutottunk a sportpályára, ami még magasabban helyezkedett a hegyekben. Aznap a csapatsportokat gyakorolták és az edzés tartást. Mi is beálltunk az órára. Floorball volt a kijelölt játék. Szépen felépített, igényes edzés volt. Jó sokat mozogtunk, futottunk, mulattunk. Fel sem fogtam, hogy nekik ez jelenti az iskolát. A számomra eddig nem kedvelt sportot is élvezhetővé tették, persze ilyen időben és ilyen kilátással nem volt nehéz…

Második nap éppen nyílt nap volt az iskolában, aminek nagyon örültünk, mert teljes belátást nyertünk az ottani szakokra. Egy csoportban vezettek körbe minket és mutattak be teremről-teremre minden szakot. Sok izgalmas újdonsággal találkoztunk. Séf, autószerelő, elektrotechnika, vízimentő, asztalos, karosszéria lakatos és még sok-sok más egyedi szak, remekül felszerelt műhellyel és felszerelésekkel ellátva. Tetszett nagyon.

Itt szerzett ismereteimnek a látóköröm tágulását mondanám, a sok új szak megismerése, betekintés a spanyol oktatásba, na meg persze a floorball tudásom bővítése.

A képen az iskola látható.

 

A gyakorlati hely bemutatása

Baltavida Forus a gyakorlati helyünk neve, ami egy hatalmas sportközpont és Spanyolország különböző városaiban is létezik. A sportközpontban található uszoda, konditerem, edzőtermek, kinti sportpálya lelátóval együtt, fallabda pálya, több öltöző és még egy barátságos, gyermekeknek kialakított játék rész is, ahol hétvégente szülinapi zsúrokat szoktak tartani. A hely 2000 óta üzemel, sok ügyes edzővel és sok lelkes sportolni vágyó felnőttel és gyermekkel egyaránt.

 

A végzett munka leírása, az elsajátított új ismeretek bemutatása

1.hét

Az első hetünk nem volt teljes hét, mivel a hét első felében a helyi iskolában vettünk részt programokon, amit részleteztem is előző beszámolómban. A munka csak csütörtökön kezdődött. A helyi testnevelő tanár reggel értünk jött és elvitt minket a Baltavida Forusba, ahol 3 hétig töltöttük a szakmai gyakorlatunkat. Ez a sport központ San Pedroban helyezkedik el, ami a mi szállás helyünktől 2 busszal volt megközelíthető és egészen messze is volt. Azonban miután megkaptuk a fényképes igazolványunkat, ami egy diákigazolvánnyal ért fel, ingyen tudtuk igénybe venni a buszokat. Első nap találkoztunk a főnökkel, bemutatkoztunk egymásnak. Elmondta mi lesz a feladatunk, kaptunk egy órarendet, napi beosztással. Aznapra ő csak ennyit szánt, ismeretség és információ cserét. Azonban mi, mint buzgó sportolók már azonnal be is álltunk az akkor kezdődő spining órára, amit spanyolul hallhatunk. Nagyon fárasztó és kemény volt. Másnap kisebb- nagyobb izomlázzal megkezdtük a beosztásunk szerinti edzéseket. Minden napra kivoltunk jelölve egy edző mellé. Ő volt a partnerünk, a napi munkájában kellett részt vennünk, mint egy szuper jó, közeli hospitálás.

2.hét

Az első teljes hétvégénk után bele is vágtunk a 2. hetünkbe. Délután kezdődött csak a munkaidőnk, ugyanis napközben nem voltak edzések. Megismerkedtünk sok helyi edzővel, a kommunikáció nyelvtudások hiánya végett néha kissé nehézkes volt, de mitől gyönyörű az emberi lény… megértettük egymást mindenhogy. Így kedves edzőtársaim akiket a hét során megismertem, sok újdonságot tudtak tanítani nekünk. Részt vettünk velük csoportos órákon, úszás órákon, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt, aquafitness órákon, ami nagyon szuper volt, mert mi is tanuljuk itthon. Kint azonban új színben tüntették fel és más fajta volt, mint itthon. Míg itthon inkább preventív jellegű, kint inkább erősítő jellegű volt. Ezek mellett részt vettünk az edzőteremben (kondi terem), mint kisegítők. Vendégeknek kellett a gépek használatában és a helyes kivitelezésben segíteni. Ami nekem nagy lépés volt, ugyanis az otthoni órákon kívül soha nem voltam kondigépek közelében… pedig ez is egy része a szakmának. Szóval izgalmasan telt az első teljes hetünk. Sok minden újjal ismerkedtünk, tanultunk, tapasztaltunk.

3.hét

Harmadik hetünket ugyanúgy folytattuk beosztásunk alapján. Több és újabb órákon vehettünk részt. Már egyre jobban belejöttünk a formában egyre otthonosabban éreztük magunkat az edzőteremben. Nekem a legnagyobb élvezet talán az volt, mikor a kisgyermekeknek tartott úszás órán én is bemehettem velük vízbe és a már megtanult pár spanyol szavammal én adhattam nekik feladatot. Ők is és én is nagyon élveztem. Sokat segítettem a gyermekeknek a helyes kivitelezésben, na meg a játék, viccelődés sem maradhatott el. Kellett időt töltenünk az ottani gyermek megőrzőben is, ami nekem nagyon testhez álló volt, ugyanis otthon is szintén gyermekekkel foglalkozom. Idegen nyelv ide vagy oda, a gyermek akkor is gyermek. Ezen a héten is sok újdonsággal bővültünk. Sok új edzés formát megismertünk és ami a legizgalmasabb, hogy mindezeket spanyolul.

Kulturális ismeretek szerzése

Nekem az egész hónap egy nagy kulturális élmény volt. Ugyan már jártam többször Spanyolországban, de most először sikerült igazán elmélyednem a spanyol mentalitásba és az ottani életbe. Úgy gondolom kimerem jelenteni általánosításképp, hogy minden spanyol nagyon kedves, jókedélyű, szórakozott és ez meg is mutatkozott a kultúrájukban. Mindig szerveznek valami kis rendezvényt, programot. Mozgósítják a népet. Nagyon nagy szerencsénkre az ott töltött időnk utolsó napjain kezdődtek az ottani karneválok. Részt vehettünk egy futóversenyen, ahol mindenkinek parókát kellett viselnie. Ez egy ottani szokás, ünnep. A paróka ünnepe. Délelőtt mindenki fut, délután meg este kezdődik a buli. A kisgyermektől kezdve egészen az idős urak/hölgyekig mindenki felveszi a parókát és mulat az utcán. És másnap a folytatás. Annyi különbséggel, hogy nem kellett kötelezően parókát viselni, hanem mindenki amilyen jelmezt csak szeretne. Őrület volt. Ott láttam meg igazán a valódi spanyol őrületet, jókedvet, önfeledt mulatozást.  Ezen kívül nagyon tetszett a laza életvitelük, a siesta, az eltolt késői étkezések. Míg mi reggel 8-kor reggelizünk, ha nem hamarabb, ők csak délben isszák meg az első kávéjuk, és így tovább… Sajnos az ottani fő karneválról a Los Indianosról lemaradtunk, mert pont aznap kellett haza repülnünk. Az egy kinti ünnep, minden ember fehér ruhát visel, rumot iszik, és hintőporral szórják egymást. És nekik tényleg ez az ünnep, a buli. Buli az ünnep. Nem kell dolgozniuk, iskolába járniuk, csak mulatniuk ez idő alatt.

 

 

Összegzés

Hát nem is tudom hol kezdjem. Nekem ez az egész utazás szinte egy álom szerű siker történet volt. Nagyon sok minden újat megtapasztaltam, kinyílt a világ, sok új emberekkel ismerkedtem, új sportokkal, új mentalitással, na meg új gyönyörű szép természeti csodákkal és nem utolsó sorban rengeteg sportos, edzői tapasztalattal. Ami számomra még nagy előre lépés volt, az az idegen nyelv használata. Ugyanis nekem az angol nyelv nagy félelmem volt. Sose mertem beszélgetni, de ezalatt ez egy hónap alatt annyit beszéltem angolul, mint amennyit tanulmányaim során összevetett angol órák számának összeségében se. Ráadásul a végére a spanyol is egészen jól ment. Értettem már amit mondanak, reagálni is tudtam rá. Ami felejthetetlen nekem a természeti csodák, nagyon szép helyeken jártunk, sok mindent láttunk. Teljesen feltöltött a kinti lét. Minden percét élveztem. Sok-sok új élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam. Nagyon hálás vagyok az egészért és szerencsésnek érzem magam, hogy részt vehettem ezen az Erasmus+ projekten. Köszönöm.