Szervezeti és Működési Szabályzat

META-DON BOSCO Szakgimnázium

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Budapest, 2016


Tartalomjegyzék

 

Tartalomjegyzék. 2

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja. 4

A szabályzat hatálya. 5

A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága. 5

Intézményi alapadatok. 6

Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 6

Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása. 6

Az intézmény tevékenységei 6

Az iskola szervezeti felépítése, irányítása. 7

Az iskola munkatársai és szervezete. 7

Az iskola nevelőtestülete, munkaközösségei és diák közösségek. 7

Általános munkaköri jogok és kötelességek. 8

Szervezeti ábra. 10

Az Iskola vezetése. 11

Az igazgató. 11

Az igazgatóhelyettesek. 13

Gyakorlati oktatásvezető. 13

Az iskola alkalmazotti közössége. 14

Pedagógiai asszisztens. 15

Iskolatitkár 15

Adminisztrátor 16

Az iskola nevelőtestülete. 16

A tanárok. 16

A nevelőoktató munkát segítő alkalmazottak. 18

Az osztályfőnökök feladata és hatásköre. 18

A diákok közösségei 18

A diákönkormányzat és működési rendje. 18

Osztályközösségek. 19

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. 20

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja. 20

A működés rendje. 21

Az intézmény működési rendje. 21

A pedagógusok munkarendje. 21

A nevelőoktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje. 21

Az intézmény diákinak munkarendje. 22

Az iskola nyitva tartása. 22

Ügyintézés az iskolában. 23

A tanórán kívüli foglalkozások formái: 23

A vezetők benntartózkodása. 24

A belépés és a benntartózkodás rendje az idegenek részére. 24

Az iskolai diákok jogállása, értékelésének rendje, eljárási szabályok. 24

A felvételi eljárás rendje. 24

A tanulmányok megszakítása, eltiltás az iskola látogatásától, a megszakított tanulmányok folytatása  25

Az iskolai és szakmai vizsgák. 25

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje. 26

A tanulók által létrehozott eszközök/szellemi termékek vagyonjoga. 27

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 27

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. 27

A nevelőoktató munka belső ellenőrzésére jogosultak. 28

Az ellenőrzés típusai 28

Az ellenőrzés módjai 29

A tapasztalatok értékelése. 29

Diákok mulasztásai, szociális juttatások, jutalmazás és fegyelmezés. 29

A mulasztás esetére vonatkozó rendelkezések. 29

A diákok jutalmazásai 30

A diákok fegyelmezésének elvei és formái 30

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 31

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 31

A létesítmények és helyiségek használati rendje. 32

A dohányzással kapcsolatos előírások. 33

Munka és tűzvédelem.. 33

A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén. 34

Rendkívüli események. 35

Az intézmény dokumentumai és azok nyilvánossága. 36

Záró rendelkezések. 38

Záradék. 38


A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, meghatározni az iskola szervezeti felépítését, az iskola működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az SZMSZ az iskola pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:

·         2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

·         2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

·         2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

·         1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

·         20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

·         17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

·         26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:

A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. E dokumentumok a következők:

a) Az iskola tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályzatok:

b) Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályzatok:

c) Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályzatok.

A szabályzat hatálya

Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, dolgozójának, az iskola diákjainak, hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helységeit, létesítményeit.

Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programokon, rendezvényeken azok ideje alatt.

Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések és a kiadott igazgatói utasítások megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén:

A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága

A Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (diáknak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

A Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy példánya megtekinthető:

A Szervezeti és Működési Szabályzatról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a fogadóórákon vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.


Intézményi alapadatok

Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása

Az intézmény a fenntartó által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait a fenntartó látja el az intézmény a székhelyén. Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló gazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat.

 

Az intézmény székhelyét képező épületrészek vonatkozásában mindennemű jogot a fenntartó gyakorol. Az intézmény székhelyét képező épületrészeket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságokat (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) a fenntartó biztosítja az intézmény számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik.

Az intézmény az általa használt ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak.

Az intézmény tevékenységei

a) Az intézmény alaptevékenységei

b) Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek

c) Egyéb oktatási tevékenység

Intézményi vagyon működtetése, a teljes kapacitás kihasználása.

d. Vállalkozási tevékenység

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Az iskola szervezeti felépítése, irányítása

Az iskola munkatársai és szervezete

Az iskola tevékenységét

Az iskola főfoglalkozású munkatársai meghatározott vezetési viszonyrendszerben (szervezeti egységben) végzik munkájukat.

A pedagógusok munkaviszonyának, munkavégzésnek és díjazásának kérdéseit illetően a Munka Törvénykönyve által megállapított szabályok – összhangban a Köznevelési törvény, valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírásával – az irányadóak, a nem pedagógus állományban alkalmazottak munkaviszonyának, munkavégzésének és díjazásának kérdéseit illetően a Munka Törvénykönyve által megállapított szabályok szerint kell eljárni. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

Az iskola nevelőtestülete, munkaközösségei és diák közösségek

A Köznevelési törvény előírása szerint a nevelőtestület mindenkori tagjai, a munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület értekezletein, megbeszéléseire az óraadó pedagógusok is meghívást kapnak, és azokon részt vehetnek, de a nevelőtestületi döntésekben csak a jogszabályokban előírt esetekben vehetnek részt.

A nevelőtestületen belül az azonos szakképzési irányoknak, illetve tantárgyaknak megfelelően szakmai munkaközösségek alakul(hat)nak, amelyek - az iskolavezetés orientációjában - saját elgondolás alapján végzik munkájukat: közösen javítják az illető oktatás feltételeit, valamint módszertanilag összehangolják az oktatást és a követelmények támasztását.

Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket a munkaköri leírásuk alapján végzik. Minden osztályközösség saját tagjai közül választ egy osztálybizalmit.

Az Iskolában diákönkormányzat (DÖK) működik. Az iskola strukturális sajátossága miatt a diákönkormányzat tagjait és vezetőjét minden tanévben újraválasztják.

A DÖK feladata az iskola diákjainak, diákcsoportjainak szolgálata:

 

A DÖK tagjai az egyes osztályközösségek delegáltjai (osztálybizalmiak). A kapcsolattartás a DÖK és az iskolavezetés között a DÖK tagjai által választott vezető feladata.

Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról az osztályfőnökök tájékoztatják a diákokat, ami egyúttal az iskolai hirdetőtáblán is kifüggesztésre kerül. A diákok kérdéseiket, véleményüket és javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy a választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével.

Szülői közösség nem működik az Iskolában, mivel az Iskolába nem tanköteles diákok járnak.

Általános munkaköri jogok és kötelességek

a.) A dolgozók jogai és kötelességei

Az iskola minden dolgozójának joga:

·         igényelni a folyamatos munkavégzés lehetőségét, a munkavégzéshez szükséges szervezeti és tárgyi feltételeket és információkat;

·         az iskolai célkitűzések, tervek megismerése, közreműködés azok kialakításában;

·         a munkájával kapcsolatos kezdeményezések, írásos beadványok, újítások, javaslatok, panaszok benyújtása és azokra válasz elvárása.

Az iskola minden dolgozójának kötelessége:

·         a megadott időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidőt munkával tölteni;

·         a munkakörébe tartozó munkát képességei teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal önállóan elvégezni;

·         megismerni és betartani a munkájával összefüggő jogszabályokat és az Iskola belső előírásait;

·         végrehajtani felettesének utasításait;

·         megtagadni az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével bűncselekményt vagy titoksértést követne el;

·         munkatársaival együttműködni, kölcsönösen rendelkezésre állni;

·         munkáját úgy elvégezni, valamint olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást ne idézzen elő;

·         munkahelyén kívül is munkaköréhez és a szervezet érdekeihez méltó magatartást tanúsítani;

·         tevékenyen közreműködni a balesetek megelőzésében.

b.) A vezetők jogai és kötelességei

Az iskola minden vezetőjének joga:

·         a hatáskörébe utalt döntési jogkör gyakorlása;

·         a munkamegosztásban a szervezetre előírt feladat dolgozókra bontása, a végrehajtás szervezése, irányítása és ellenőrzése;

·         az irányítása alá tartozó beosztottak beszámoltatása, munkájuk értékelése;

Az iskola minden vezetőjének kötelessége:

·         az iskolai munkamegosztás, a tervek és más programok alapján a vezetése alá tartozó szervezetre kijelölt feladatok elvégzése és elvégeztetése;

·         a folyamatos munkavégzéshez szükséges információk biztosítása;

·         a szervezet működésének tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése;

·         a hatáskörébe utalt döntések meghozatala;

·         a szervezeten belüli munkamegosztás kialakítása és munkaköri leírásokba foglalása;

·         szakmai területen a korszerű módszerek és eljárások ismerete és alkalmazása.

 


Szervezeti ábra

 

Ellipszis: Titkárságvezető

Szalézi ig. helyettes

 
Gazdasági vezető

 


Az Iskola vezetése

Az igazgató

Az iskola élén az igazgató áll. Az iskolát az igazgató akadályoztatása esetén: az általános igazgatóhelyettes – egy személyben képviseli. E jogkör esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az iskola más dolgozóira is átruházható.

Az igazgató az iskola nevében egy személyben ír alá. Az igazgató akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes ír alá.

Az aláírási joggal való felruházást, valamint annak megvonását írásba kell foglalni (melynek tartalmaznia kell az alkalmazott nevét, beosztását, a felruházás kezdetét, jellegét és esetleges korlátozásait, illetve a megvonás tényét és időpontját).

A bankszámlák felett az igazgató vagy igazgatóhelyettes - vagy az írásban jogszerűen meghatalmazott munkatársa - rendelkezik.

Az iskolai cégbélyegzővel az igazgató és helyettese, valamint azok a szervezeti egységek rendelkeznek, amelyeknek azt az igazgató - írásban - engedélyezi. A cégbélyegző használatáért a cégbélyegzővel rendelkező dolgozó anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozik az átvételtől a leadásig, illetve - elvesztése esetén - a megsemmisítő eljárás befejezéséig.

A cégbélyegző (és egyéb bélyegzők) megrendelése, átvétele, nyilvántartásba vétele, használatba adása, használaton kívül helyezése, valamint az elveszett bélyegzők érvénytelenítése (az elvesztés körülményeinek tisztázása) az igazgatósági titkár jogkörébe tartozik.

A Szakgimnázium igazgatója az intézmény egyszemélyi felelős vezetőjeként felel:

Az intézmény vezetője a személyes felelősség megosztása nélkül felelős az iskola irányításáért.

Ennek során:

Pedagógiai irányító munkájában az igazgató:

Az igazgató munkáltatói jogkörénél fogva:

Az intézmény vezetője ügyviteli tevékenysége során ellenőrzi a pedagógusok, az ügyviteli dolgozók adminisztrációs munkáját, különös tekintettel:

Az intézmény vezetője dönt minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Az igazgatóhelyettesek

Mindhárom igazgatóhelyettes feladata a saját területén:

Gyakorlati oktatásvezető

A vezető beosztás ellátásával megbízott gyakorlati oktatásvezető a vezetői tevékenységet az igazgató irányítása mellett látja el.

Gyakorlati oktatásvezetői megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól.

A gyakorlati oktatásvezető közvetlenül szervezi és irányítja a szakmai gyakorlati oktatási tevékenységet.

·         Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgatói szakmai gyakorlati oktatással kapcsolatos teendőit.

·         Meghirdeti és szervezi a szakmai versenyeket és a versenyfelügyeletet.

·         Közvetlen vezetője az intézményben folyó gyakorlati képzésnek.

Feladatai:

A gyakorlati oktatásvezető munkáját munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

Az igazgató és a gyakorlati oktatásvezető rendszeresen tanácskoznak.

A titkárságvezető

Közvetlenül szervezi és irányítja az adminisztrátorok, az iskolatitkárok munkáját.

Az adminisztrációs teendők ellátását az igazgató utasításainak megfelelően végzi / végezteti el.

Közvetlenül felel az adatrögzítésekért, az adminisztrációs munkafolyamatok ellenőrzéséért, irányításáért, szervezéséért. Felügyeli a vizsgaszervezés adminisztratív folyamatait. Gondoskodik a szükséges irodaszerek, nyomtatványok, bizonyítványok beszerzéséről.

 

Az iskola alkalmazotti közössége

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Az igazgató közvetlen munkatársai:

·         igazgatóhelyettesek

·         gyakorlati oktatásvezető

·         iskolatitkár

·         adminisztrátor

Iskolatitkár

Az iskolatitkár munkáját munkaköri leírás alapján végzi. Közvetlen felettese az igazgató. Köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat alapján végezni. Köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.

Az iskolatitkár felelős az igazgató és helyettese által készítendő írásos anyagok (munkatervek, beszámolók, jelentések, szerződések) előkészítéséért (gépelés, iktatás);

Iratkezeléssel kapcsolatos feladatai:

·         a küldemények átvétele;

·         a küldemények felbontása; (ha az igazgató ezt a munkakörébe utalja)

·         az iktatás;

·         az esetleges előíratok csatolása

·         az iratok belső továbbítása, az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése;

·         a kiadványok tisztázása, sokszorosítása;

·         a kiadványok továbbítása, postai feladása, kézbesítése, illetve átadása a kézbesítőnek;

·         a határidős iratok kezelése és nyilvántartása;

·         az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése;

·         az irattár kezelése, rendezése;

·         az irattári jegyzékek készítése;

·         közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

Felelős az iskola tanügyigazgatásának (törzskönyvek, naplók, igazolások, bizonyítványok, vizsgadokumentumok) kitöltéséért, működéséért;

Feladatai különösen

·         hiányzások havi összesítése és rögzítése;

·         szakmai vizsgára való jelentkeztetés összesítése;

·         szakmai vizsgák lebonyolítása;

·         fogadja a diákigazolvány igényeket, továbbítja a megrendeléseket, gondoskodik az átadásról;

·         közreműködik az az irodaszerek, nyomtatványok megrendelésében, azokat minőségileg ellenőrzi és átveszi, nyilvántartja;

·         vezeti a diáki nyilvántartást.

Adminisztrátor

Az adminisztrátor munkáját munkaköri leírás alapján végzi. Közvetlen felettese az igazgató. Munkáját az iskolatitkár közvetlen irányításával végzi. Köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat alapján végezni. Köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.

Feladatai különösen:

Az iskola nevelőtestülete

A tanárok

A tanár feladatai

·         szakmai pedagógiai felkészültséggel végezze a nevelőoktató munkát;

·         ismertesse a diákokkal a tantárgyi követelményeket;

·         ellenőrizze folyamatosan a diákok teljesítményét;

·         rögzítse az oktatással kapcsolatos adminisztrációs folyamatokat;

·         tanári munkájának megkezdése előtt 10 perccel jelenjen meg az Iskolában vagy a feladat elvégzésére kijelölt külső helyszínen;

Az iskola főállású tanára más intézménynél csak az igazgató engedélyével vállalhat munkát, amely a saját iskolában végzendő munkáját nem akadályozhatja.

A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési oktatási intézmény valamennyi az intézménnyel munkaviszonyban álló pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója.

A köznevelési törvény 70.§-a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A nevelőtestület a Ktv.-ben meghatározott jogköréből, valamint a Vhr. alapján

az igazgatóra ruházza az intézmény helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos döntési hatáskörét.

a szakmai munkaközösségre ruházza

az osztályban tanító nevelők közösségére ruházza

döntési jogkörét.

Az igazgató az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten értesíti a nevelőtestületet. Részletesebb értékeléssel a félévi értekezleten (előző év gazdasági értékelése) ad tájékoztatást.

A nevelőtestület értekezletei:

A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja.

Ilyen esetekben az értekezlet időpontját legalább három nappal korábban ki kell jelölni. Ettől eltérni az igazgató megítélése alapján csak rendkívüli esetben lehet.

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit, ha erről magasabb jogszabály, ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület legalább 30%-ának kérésére – titkos szavazással is dönthet. Minden olyan esetben, amikor a személyében érintett kéri, titkos szavazást kell elrendelni.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

A tantestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten.

Ilyen értekezlet lehet például az egy osztályban tanító nevelők vagy az osztályfőnökök értekezlete.

A nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza.

Az iskolai alkalmazottak közösségét az munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Munkamegosztás szempontjából a nem pedagógus dolgozók kötelezettségeit a munkaköri leírások tartalmazzák.

Az osztályfőnökök feladata és hatásköre

A diákok közösségei

A diákönkormányzat és működési rendje

A diákok, a diákközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el, melynek működési feltételeit az iskolavezetés minden körülmények között biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár érvényesíti.

Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie.

Az iskolai diákönkormányzat a Ktv.-ben megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a pedagógusok és a diákok javaslatai alapján a nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg.

Osztályközösségek

Az azonos évfolyamra járó, közös diákcsoportot alkotó diákok osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagját. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll.


A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusok és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás formái:

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

A diákot egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A diákok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskolavezetőségnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a fenntartóval.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

A közoktatási törvény 39. § (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

A működés rendje

Az intézmény működési rendje

A tanév helyi rendjét – az oktatási miniszter rendelkezése alapján a nevelőtestület minden tanév elején, nevelőtestületi értekezleten határozza meg. Ekkor dönt az állami ünnepek megünneplésének módjáról, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, programjáról.

Az igazgatóhelyettes elkészíti a tantárgyfelosztást, órarendet, amit augusztus végéig az igazgató véglegesít. A szaktanárok a szakmai ellenőrzés céljából szeptember 20-ig bemutatják tanmeneteiket az igazgatóhelyettesnek.

Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján a kijelölt termekben történik. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóban vezeti a szaktanár. A tanítási napokat az osztályfőnök sorszámozza. A tanítás nélküli munkanapokat nem sorszámozzuk.

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet.

A pedagógusok munkarendje

A tanárok munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve nevelőoktató munkával vagy a diákokkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátáshoz szükséges időből áll.

A tanárok napi munkarendjét (féléves órarend), helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap vagy a tanítási nap reggelén 8 óra előtt köteles jelenteni az iskola igazgatójának vagy helyettesének, hogy a helyettesítésről gondoskodni lehessen.

A tanárok számára – kötelező óraszámon felüli – nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti – feladatokra megbízást vagy kijelölést az igazgató adja.

Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

A nevelőoktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje

A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel összhangban az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.

Az intézmény heti 5 napos munkarend szerint működik, az intézménynél alkalmazotti jogviszonyban álló munkavállaló heti munkaideje 40 óra.

A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására.

Az intézmény diákinak munkarendje

Az intézményi házirend tartalmazza a diákok jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását.

A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden diák saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet, melyet az intézmény vezetője készít el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével.

Az iskola nyitva tartása

Munkanapokon: 6:30–21:00 óráig

Tanórák rendje:

 1. óra 8.00 - 8.45

 2. óra 8.55 - 9.40

 3. óra  9.50 - 10.35

 4. óra  10.45 - 11.30

 5. óra  11.40 - 12.25

 6. óra  12.35 - 13.20

 7. óra  13.30 - 14.15

 8. óra  14.25 – 15.10

 9. óra  15.20 - 16.05

10. óra 16.15 – 17.00

Amennyiben a tárgyból az órarendben dupla óra szerepel, akkor az órák szünet nélkül egyben is tarthatók.

A tanítási órák kezdetekor a diákoknak a tanteremben (nyitott terem esetén), vagy a tanterem előtt kell tartózkodniuk.

Tanítási idő utáni programok céljára tantermeket az igazgatóhelyettestől lehet kérni engedélyezett programok számára.

 

Ügyintézés az iskolában

 

 

A tanórán kívüli foglalkozások formái:

Korrepetálások, versenyek, tehetséggondozás, felzárkóztatás, ünnepi műsorok, megemlékezések.

A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok:

Az intézmény a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervezhet. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek

A vezetők benntartózkodása

Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7. 30 és délután 16 óra között az igazgató, a helyettese és a gyakorlati oktatásvezető közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia.

A 16 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó nevelő tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért

A belépés és a benntartózkodás rendje az idegenek részére

Az intézmény zavartalan működése, a nevelőoktató munka nyugodt feltétele érdekében tanítási óra/foglalkozás alatt a tantermekbe/foglalkozási termekbe illetéktelenek nem léphetnek be.

Az intézményben szakmai és hatósági ellenőrzést végző személyek az igazgató előzetes értesítése után, annak tudtával végezhetik tevékenységüket

 

Az iskolai diákok jogállása, értékelésének rendje, eljárási szabályok

A felvételi eljárás rendje

Az iskolába történő felvételi követelményeit a szakminisztériumok rendeletei szabályozzák. Tekintettel arra, hogy az iskolában 13. osztálytól (érettségi utáni) folyik képzés, ezért az érettségi bizonyítvány megléte szükséges, de bizonyos képzéseknél nem elégséges feltétele a felvételnek.

A más iskolából történő átvétel az igazgató hatáskörébe tartozik. Az átvétel minden esetben írásos kérvény elbírálása alapján történik.

A tanulmányok megszakítása, eltiltás az iskola látogatásától, a megszakított tanulmányok folytatása

Az igazgató a diákkal, az osztályfőnökkel és az érintett szaktanárokkal egyetértésben – egyedi elbírálás alapján részben vagy egészben felmentheti a diákot a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, illetőleg mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól, ha a diák egyéni adottságai, sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.

Felmenthető a diák a kötelező foglalkozások látogatása alól, ha

A felmentés legfeljebb egy-egy tanév időtartamára szól. A felmentett diák az engedély megadásakor megállapítottak értelmében beszámolási kötelezettséggel, illetőleg osztályozó vizsga letételével kaphatja meg csak év végi osztályzatát. A felmentés lehet alkalomszerű, időszakos vagy állandó. Mentesíthető a diák a foglalkozások látogatása, illetve az adott tantárgy (tantárgyak) tanulása alól, és nincs beszámolási vagy vizsgakötelezettsége, ha iskolát változtatott, és valamelyik tantárgyból (tantárgyakból) tanulmányi kötelezettségének a korábbi iskolában eleget tett.

Az iskolai és szakmai vizsgák

Az intézményben kötelező állami vizsgák lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit a szakmai vizsgakövetelmények, valamint a szakmai vizsgaszabályzatok határozzák meg.

A helyi vizsgák tartalmát, formáját az egyes tantárgyakra, tanárokra lebontott követelményrendszer rögzíti. (Ezt minden tanév elején a diákok tudomására kell hozni.)

A helyi vizsgák az alábbiak: osztályozó, különbözeti, javító, szintfelmérő vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény határozza meg.

Helyi vizsgákat a tanuló az iskolában tehet. A vizsgáztató bizottságot az igazgató jelöli ki. A javítóvizsgáról, az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba.  A záradékot az igazgató is aláírja.

Javítóvizsga

A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató, illetve a független vizsgabizottság által kijelölt napon tehet vizsgát. A vizsgabizottság előtti vizsgára a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül írásban jelentkezhet a tanuló az iskola igazgatóságán.

A javítóvizsga idejéről, a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanulót az iskola írásban értesíti, s tudatja, hogy ha a tanuló a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja.

A javítóvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni.

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

A tankönyvellátásra és rendelésre vonatkozó fejezet az alábbi jogszabályok alapján készült:

·         a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

·         17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

·          

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg.

Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

A tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazott gondoskodik arról, hogy a használható tankönyvek és segédkönyvek jegyzéke a szakmai munkaközösségek és a pedagógusok rendelkezésére álljon. A pedagógusok minden tanévben jelzik igényüket az általuk használni kívánt tankönyvre, segédkönyvre vonatkozóan.

 

 

 

A tanulók által létrehozott eszközök/szellemi termékek vagyonjoga

Az iskola és a tanuló megállapodást köt a tanuló által létrehozott dolgok (eszköz, szellemi termék) vagyoni jogának megszerzéséről, díjazásáról.

Az iskola és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. Az iskola a vagyoni jogokat csak a tanuló tudtával és beleegyezésével ruházhatja át másra. Az átruházásból származó bevétel felhasználásáról/megosztásáról a jog tulajdonosával megállapodást kell kötni. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelőoktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát.

A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a saját területéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek betartásáért.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

·           tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),

·           tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,

·           a naplók folyamatos ellenőrzése,

·           az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,

·           az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,

·           a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak

Az ellenőrzést végzők tapasztalataikról az intézmény igazgatójának kérésre beszámolnak.

Az ellenőrzés típusai

Az ellenőrzésnek különböző típusai vannak. Tárgyát tekintve az ellenőrzés lehet átfogó vizsgálat, célellenőrzés, témavizsgálat és utóellenőrzés.

Az átfogó ellenőrzés az adott konkrét tevékenység egészére irányul, átfogó módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, illetve azok összhangját.

A célellenőrzés egy adott részfeladat, azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat.

A témaellenőrzés azonos időben több érintettnél ugyanazon témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja, hogy általánosítható következtetéseket lehessen levonni és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen hozni.

Az utóellenőrzés egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, illetve az eredmények felülvizsgálatára irányul.

Az ellenőrzés módjai

A tapasztalatok értékelése

Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző, vagy esetenként az igazgató a pedagógusokkal egyénileg vagy nevelőtestülettel megbeszéli.

Az általános tapasztalatokat a további feladatok egyidejű meghatározásával nevelőtestületi értekezleten az igazgató összegzi és értékeli.

Diákok mulasztásai, szociális juttatások, jutalmazás és fegyelmezés

A mulasztás esetére vonatkozó rendelkezések

A diákok távolmaradása, mulasztása igazolásának szabályait a 20/2012 EMMI rendelet 50., 51. §-a, valamint az intézmény Házirendje tartalmazza.

A mulasztások igazolása:

Ha a diák teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, ez esetben a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A diák köteles részt venni az iskolaéves munkatervében rögzített rendezvényeken, valamint az iskolai ünnepélyeken. A diáknak hiányzását ezekben az esetekben is igazolnia kell.

A diákok jutalmazásai

A diákok kiemelkedő tanulmányi előmenetelükért, példamutató magatartásukért, közösségi munkájukért, illetve valamennyi kimagasló tevékenységükért egyéni, vagy csoportos jutalomban részesülhetnek.

A diákok fegyelmezésének elvei és formái

Az a diák, aki jogviszonyával kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmi büntetésben részesülhet.

Azokkal a diákokkal szemben, akik ismételten megszegik a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeiket, vagy tettükkel – órai vagy órán kívüli viselkedésükkel – szándékosan zavarják meg a diákközösségek, az iskola munkáját, esetleg az iskolán kívüli viselkedésükkel okoznak kárt az intézmény jó hírének, fegyelmi eljárást kezdeményezhetünk.

Fegyelmi felelősség

Ha a diák a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

A fegyelmi büntetés lehet:

A fegyelmi büntetés megállapításánál a diák életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. Az I. fokú fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

 

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett fél közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

A létesítmények és helyiségek használati rendje

A speciális szaktanteremben a diákok csak tanárok felügyeletével tartózkodhatnak, és a felszereléseket csak a tanár irányításával használhatják. A más intézményekkel közös használatú termek felhasználásának egyeztetését az intézmény vezetője végzi.

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

·         a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,

·         a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,

·         az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

·         az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

·         a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A tantermek, egyéb helyiségek használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák. Ezek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott helyiségeket zárni kell. A helyiségek bezárása az órát tartó pedagógus feladata.

A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti területrészt a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az iskolába és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény általános igazgatóhelyettese.

 

 

 

 

 

Munka és tűzvédelem

A munkavédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos részletes teendőket a megfelelő szabályzatok tartalmazzák.

A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén 

 Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:

a házirend balesetvédelmi előírásait,

a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,

a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

Tanulmányi kirándulások, túrák előtt.

Rendkívüli események után.

Rendkívüli események

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola diákinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

·         természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)

·         tűz

·         robbantással történő fenyegetés

Amennyiben az intézmény bármely diákjának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, ill. valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

·         igazgató,

·         igazgatóhelyettes

·         gyakorlati oktatásvezető

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

·         tűz esetén a tűzoltóságot,

·         robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

·         személyi sérülés esetén a mentőket,

·         a fenntartót,

·         egyéb esetekben az intézmény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket folyamatos csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó diákcsoportoknak a tűzriadó terv alapján kell elhagyniuk.

Bombariadó esetén szükséges teendők:

Bomba elhelyezéséről értesülő vagy bombát észlelő személy köteles ezt azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének, és a környezetét riasztani mindaddig, míg a létesítmény központi riasztása meg nem történt. A bombariadót esetén hosszan tartó csengetést kell alkalmazni. Értesíteni kell a rendőrséget és a tűzoltóságot az alábbi adatok közlésével:

Az intézmény kiürítését a bombariadó elrendelésekor azonnal meg kell kezdeni. A diákok az órát tartó nevelő vezetésével az érvényben lévő levonulási útvonalon keresztül hagyják el az épületet és mennek biztonságos helyre, a létszámot ellenőrzik.

Az intézmény dokumentumai és azok nyilvánossága

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

·         az alapító okirat

·         a szervezeti és működési szabályzat

·         a pedagógiai program

·         a házirend

 

 

 

Záró rendelkezések

 

A SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

A hatályba lépés napja           2016. szeptember 01.

Budapest, 2016. szeptember 01.

 

Somogyi Zsuzsanna

         igazgató

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Záradék

 

 

 

Az intézmény működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók.

Az iskola elfogadott és jóváhagyott SZMSZ-e az igazgatói irodában és a nevelői szobában tekinthető meg.

Az SZMSZ-t a nevelőtestület 2013. március 25 ülésén a nevelőtestület tagjainak 100 %-os szavazatával elfogadta.

A Diákönkormányzat véleményező nyilatkozata az SZMSZ mellékletét képezi.

A nevelőtestület által elfogadott SZMSZ-t az igazgató jóváhagyta.

Budapest, 2016. szeptember 01.

 

 

Somogyi Zsuzsanna

   igazgató


Nyilatkozat

 

 

 

 

 

A META Szakgimnázium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SZMSZ módosítását 2013. március 24-i ülésén megtárgyalta, az SZMSZ módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SZMSZ rendelkezésekhez egyetértését adja.

 

 

Budapest, 2016. szeptember 01.

 

 

 

 

 

 

………………………………

a diákönkormányzat vezetője